A reggel azzal kezdődött, hogy kifutott a kávé. Rossz ómen, jegyezzétek meg! Vagy vennem kellene egy kávéfőzőt a kotyogós helyett!?

Az irodában semmi különös nem történt addig, míg Clas meg nem jelent, és előadta tökélyre fejlesztett előadását a ‘miért is nincs értelme dolgozni’ dolognak. Rögtön kapott haladékot a munkájára Penchotól, aki ma valami miatt fokozottan engedékeny lett. A mázlista! Haragudtam rá, mert tudtam, hogy fele annyi idő alatt is meg lehet csinálni, és hogy nincs fontosabb dolga, max az autóhírek átböngészése. Nem akarásnak nyögés a vége, amint tudjuk. Ebédidőben Marcello előadta, hogy milyen jót ebédelt a közeli Casa Italia kajáldájában, és mivel szomorúan közölte, hogy a rossz csak az volt, hogy egyedül evett, muszáj volt megígérni neki, hogy legközelebb elmegyünk vele enni. Ez a legközelebb péntek volt.

Jolanda délután nagyon el akart mondani nekem valamit, de csak addig jutott, hogy nemcsak a feje fáj, hanem pasi is van a dologban, most lett vége. Nem kérdeztem semmit, ha akarja, elmondja, ha nem, nem. Végül hezitált, és nem mondta.

Este Ilivel megbeszéltük, hogy elmegyünk a spanyol filmhétre, megnézzük azt a filmet, amire Pencho azt mondta, hogy kb 4x látta, és neki nagyon tetszett. A címe: La Tierra (A Föld). A moziba menet gyors autóversenyt nyomtunk le Marcelloval, aki előszeretettel fél a kormány mögött, és gyors egymásután hajtogatja vezetés közben: Mamma Mia!, Mamma Mia!... Mi nyertünk természetesen, Marcello bedugult. J

Este mozi, ami nekem nagyon tetszett, de nem mindenkinek. Suela és Adela úgy adta elő a nemtetszését, mintha a világ végét döntenénk el. Nem teljesen értettem, de úgy támadtak, mint egy anyaoroszlán szokott. A film lényege az volt, hogy egy emberben kettős lélek lakozott (akár skizonak is nevezhetjük, de nem erre volt kihegyezve a sztori), és persze volt 2 nő, akik bonyolitották a sztorit, aztán pedig a lightning, ami megölte a birkákat stb. Nem egy rózsaszin film vagy dráma, amit hamar elfelejt az ember, hanem egy amolyan art movie, amin napokat lehet vitatkozni, beszélni, gondolkodni. A két vad oroszlánnak alapvető problémája valszleg ez lehetett, hogy a film nehezen érthető volt az elején, nem az a könnyü film, bár egyszerü dialógusok mögé bujtatták a sztorit. Nekem tetszett, nagyon is, a kettős lélek, a hezitálás egy emberen belül, hogy az angyal képébe öltözött nőt válassza, aki házas, vagy a 18 éves lányt, aki fiatal, bohó, semmije nincs, jövője bizonytalan, de olyan, mint amire a férfiak vágynak. Nekem tényleg tetszett, főleg, mert mindenki megtalálhatja benne a maga gondolatait, és úgy interpretálhatja, ahogy akarja. A két leányzó viszont eléggé ellene volt, kicsit személyesre vették a történetet, kicsit jobban, mint kellett volna. Nem értettem, miért akarják, hogy ez a film váltsa meg a világot, de mindegy.

A heves vita után átmentünk a Rognerbe, ahol jazzkoncert volt, egészen fél perc után elindultam haza, mivel 10 másodpercenként ásitoztam. Ennek semmi értelme. Hazabaktattam hát, és azon gondolkodtam, J vajon mit akart annyira elmondani!? Nyugis nap volt, viszonylag… Ilyen is kell néha. J

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.